Papíron még működhetett is volna
A multiklub-modellek elszaporodása átalakította a labdarúgást, de a Pacific Media Group és Paul Conway esete megmutatja, hogy egyetlen tulajdonos több klubot is könnyedén padlóra küldhet.
A Pacific Media Group (PMG) története az elmúlt évek egyik legtanulságosabb példája arra, hogyan válhat egy nagy ígéretekkel induló befektetői projekt bukástörténetté – úgy sportszakmai, mint pénzügyi, és most már jogi értelemben is. A multiklub-modell papíron még működhetett volna, a gyakorlatban viszont sorra omlottak össze a klubok, a pénzügyi problémák pedig egymásra torlódtak.
Mostanra a hálózat kulcsfigurája, Paul Conway egy barcelonai börtönben ül előzetes letartóztatásban, miután a belga hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. A vád: hat rendbeli csalás, amelyek a 2024-ben csődbe ment KV Oostende körüli pénzügyi manőverekhez kapcsolódnak. Belgium szeretné, ha a spanyol hatóságok kiadnák őt, hogy kihallgathassák az ügyben – Conway viszont harcol a kiadatás ellen, és tagadja a vádakat.
Egy multiklub-modell születése
Paul Conway korábban befektetési bankárként dolgozott, majd Kínában épített ki kapcsolatrendszert – többek között kínai cégek amerikai terjeszkedését segítette. Így találkozott a szállodaiparból meggazdagodott kínai–amerikai üzletemberrel Chien Lee-vel, aki a Plateno hotelcsoport révén vált vagyonossá. Harmadikként Grace Hung, egy hongkongi üzletasszony csatlakozott hozzájuk, így 2014-ben létrejött a Pacific Media Group, amely kezdetben főként az ázsiai médiapiacra koncentrált.
A futballba 2016-ban léptek be az OGC Nice megvásárlásával. A francia klub 80%-át szerezték meg körülbelül 20–23 millió euróért, és a csapat Lucien Favre irányításával történelmi harmadik helyen végzett a Ligue 1-ben. Ez nemcsak BL-selejtezőt ért, hanem komoly értéknövekedést is: 2019-ben a klubot 100 millió euróért adták el Sir Jim Ratcliffe Ineos-csoportjának – ezzel a belépési ár több mint négyszeresét realizálták.
Ez a siker adta meg a löketet a futballpiacon való további terjeszkedéshez. De ők nem a fényűző nagyágyúk közé akartak betörni. A PMG egy tudatosan épített, olcsón vásárló és „értéknövelő” stratégiát követett: nem a futball elitjébe akartak bejutni, hanem azokba a klubokba fektettek be, ahol válság, elakadás vagy helyi érdektelenség volt.
Olyan klubokat kerestek, ahol:
a tulajdonos épp kiszállni készült,
a pénzügyi háttér meggyengült,
de volt történelmi múlt, akadémia vagy helyi bázis.
Nem nagyban gondolkodtak – okosan akartak kicsiben nyerni. Kifejezetten kerülték a topbajnokság stabil szereplőit, és inkább olyan csapatokat vásároltak, amelyek bajban voltak, de „rendbe hozhatónak” tűntek.
2017 és 2022 között a következő klubok kerültek különböző formában a PMG érdekkörébe:
Barnsley FC (Anglia)
FC Thun (Svájc)
KV Oostende (Belgium)
AS Nancy Lorraine (Franciaország)
Esbjerg fB (Dánia)
FC Den Bosch (Hollandia)
FC Kaiserslautern (Németország)
GKS Tychy (Lengyelország)
A tulajdonrészek és a kontroll mértéke változó volt: néhol többségi, máshol kisebbségi pozíciókat szereztek, és a döntéshozatal sem volt mindenhol egyértelműen az ő kezükben – de a filozófia és az irányítási minta mindenhol azonos volt.
A PMG-modell három alappillére:
Fiatal játékosokra építeni, lehetőleg 23 év alatt.
Gegenpressing-szerű futballt játszatni, lehetőleg német iskolázottságú edzőkkel.
Minden döntést adatvezérelten meghozni, gyorsan, és gyakran a hagyományos szakmai intuíciók helyett.
A cél: alacsony bérköltséggel versenyképes csapatokat építeni, és a legjobbakat értékesíteni. Az így keletkező nyereséget visszaforgatták – vagy legalábbis ez volt a terv. A háttérből mindezt gyakran ugyanazok az emberek koordinálták, leginkább Gauthier Ganaye, aki volt, hogy egyszerre több klubot vezetett (mint például Nancyt és KV Oostendét).
Ez a stratégia az első években működni látszott – különösen amikor Barnsley a Championship rájátszásába jutott, Oostende pedig az élvonal ötödik helyén végzett. Innen viszont gyorsan fordult a trend: a sikeres játékosokat eladták, az utánpótlás nem hozta azonnal az elvárt szintet, és több klub egyenesen csőd szélére került.
A multi-klub modell elindult – de a várt felfutás helyett lassan kifulladt, mint egy túl gyorsan felpörgött, rosszul beállított rendszer, ami saját lendületébe bukott bele.
A modell csődje: kiesések, csődök, tiltakozások
A valóság gyorsan rácáfolt a PMG terveire. A multiklub-modell sorra mutatta a korlátait: egységes filozófia helyett egymásra másolt sémák, gyors döntések helyett félrecsúszott játékospolitikák, adatvezéreltség helyett humán tényezők hiánya jellemezte a működést. A klubok túlnyomó többsége vagy kiesett, vagy csődbe ment, vagy idő előtt eladásra került – és szinte mindegyik elveszítette a közönsége bizalmát.
Barnsley FC (Anglia): 2017 december – 2022 május
A PMG 2017 végén szerzett többségi részesedést a klubban, de már első teljes évükben kiestek a Championshipből. Ezt gyors visszajutás követte, majd 2021-ben rájátszásba jutottak – itt tűnt úgy, hogy a modell működik. De aztán kulcsemberek távoztak, a klub pedig újra összeomlott. A 2021–2022-es szezon végén utolsóként estek ki, miközben kiderült, hogy a PMG nem is birtokolta a kommunikált többséget. A tulajdonosi káosz és az EFL-bírság után Conwayék kikerültek a vezetésből.
KV Oostende (Belgium): 2020 április – 2024 nyár
Egy ideig a modell egyik sikertörténete volt: 2021-ben az 5. helyen zártak a belga élvonalban. Aztán elkezdődtek a visszásságok. Drága igazolások (mint Mickael Biron), pénzügyi zavarok, késedelmes fizetések, majd teljes összeomlás. 2024 nyarán a klub csődöt jelentett. Itt indult el a Conway elleni nyomozás is.
AS Nancy (Franciaország): 2021 január –
A klub történelmi jelentőségű, de már megroppant állapotban volt, amikor 2021-ben PMG megszerezte. Gyorsan jöttek a fiatal játékosok, az intenzív letámadásra épülő felfogás és az ismerős edzők, de a projekt már első évben összeomlott: a csapat az utolsó helyen zárt, és kiesett a Ligue 2-ből. A vezetés elérhetetlenné vált, Ganaye kilenc hónapig nem jelent meg a városban sem. A klub csak 2024-ben, több év küszködés után jutott vissza a másodosztályba.
Esbjerg fB (Dánia): 2021 március – 2024 május
2021-ben a PMG többségi tulajdonosként jelent meg a dán klubnál, és Peter Hyballát nevezte ki edzőnek – őt később játékosok vádolták fizikai és mentális bántalmazással. A botrányt gyors kiesés követte, majd még egy évnyi szenvedés a harmadosztályban. 2024 tavaszán a klub visszajutott, de a PMG már nem volt képben – új tulajdonos vette át a működtetést.
FC Den Bosch (Hollandia): 2021 szeptember – 2024 április
2021-ben érkezett meg a PMG, azzal az ígérettel, hogy türelmes építkezésbe kezdenek. Az első évben még középmezőnybeli helyezést értek el a másodosztályban, de a következő két idényben csak a tabella alján vegetáltak. Semmilyen előrelépés nem történt sem sportszakmailag, sem infrastrukturálisan. 2024 tavaszán eladták részesedésüket egy kínai befektetőcsoportnak.
FC Thun (Svájc): 2019 november – 2024 december
Itt volt talán a legkiegyensúlyozottabb együttműködés. Bár a csapat 2020-ban kiesett az élvonalból, a PMG legalább egyfajta stabilitást hozott. A visszajutás nem sikerült, de a klub gazdaságilag túlélte a nehéz időszakot. 2024 végén azonban a klub visszatért helyi irányítás alá, kilépve a multiklub-modellből.
1. FC Kaiserslautern (Németország): 2022 március –
Itt a PMG csak kisebbségi részesedést szerzett, stratégiai partnerként. A klub 2022-ben osztályozón visszajutott a 2. Bundesligába, és ott is maradt. Ez a projekt kevésbé mutatja a Conwayék aktív szerepvállalását, de technikailag a portfólió része.
GKS Tychy (Lengyelország): 2021 április –
A lengyel klub 2023-ban került többségi PMG-tulajdonba, bár már korábban is jelen voltak kisebb részesedéssel. Látványos ugrás nem történt, a klub a másodosztály középmezőnyében ragadt.
A klubok eredményei, a pénzügyi problémák, valamint az átláthatatlan tulajdonosi struktúrák mind azt jelezték, hogy a PMG multiklub-modellje se nem fenntartható, se nem működőképes. A „sok kicsi sokra megy” logikája a valóságban inkább azt jelentette: sok kicsi klub – sok nagy gond. A szurkolók mindezt nem nézték tétlenül. Nancyben és Barnsleyban például egyesült szurkolói akciók szerveződtek, hogy a PMG embereit távozásra kényszerítsék. Egyes helyeken a vezetők hónapokra el is tűntek.
A kulcsfigura megbukik: Paul Conway börtönben
2024 nyarán a belga hatóságok nyomozást indítottak a KV Oostende csődjével kapcsolatban, és a vizsgálat során hat rendbeli csalás gyanúja merült fel, köztük az egyik leginkább szem előtt lévő ügy: a Mickael Biron-féle ötmillió eurós átigazolás AS Nancyból Oostendébe. A játékost azonnal visszakölcsönözték Nancyba, majd egy évvel később 2,5 millióért eladták – a gyanú szerint a cél az volt, hogy a francia klub könyvelését kozmetikázzák, miközben Oostende pénzét használták fel.
A belga bíróság európai elfogatóparancsot (EAW) adott ki Paul Conway ellen. Ő erről nem tudott, és 2025. május 20-án, amikor Barcelonába érkezett egy üzleti útra, azonnal őrizetbe vették. Azóta több mint öt hete ül börtönben Spanyolországban, miközben ügyvédei próbálják megakadályozni a kiadatását Belgiumba.
Családja, élén feleségével, Louisa Conway-jel, komoly médiakampányba kezdett: elmondásuk szerint ez egy „Victor Hugo-i rémálom”, és Paulnak „soha nem volt tényleges irányítása a klubok felett”, csupán kisebbségi tulajdonrésze volt Oostendében (7,5%) és Nancyban (2%).
A belga hatóságok nem kommentálták az ügyet, viszont az európai elfogatóparancs súlyossága jelzi: a vádakat komolyan veszik.
Kifulladt multi-klub álom
A PMG ma már gyakorlatilag csak árnyéka korábbi önmagának. A klubok többsége elveszett, a megmaradt portfólió (AS Nancy, 1. FC Kaiserslautern, GKS Tychy) nem működik együtt sem szakmailag, sem üzletileg. A csoport széthullott, a korábban sokat emlegetett szinergiák, közös filozófiák és „automatikus döntéshozás” a múlt ködébe vesztek. Miközben más multi-klub modellek legalább részben működőképesnek tűnnek, a PMG koncepciója a rövidtávú megoldások és a felszínes „adatmániás” döntések iskolapéldájává vált.
Paul Conway története arra figyelmeztet, hogy a futball nem Excel-tábla. Hiába a nagy számok, ha nincs kultúra, közösségi beágyazottság és hosszú távú gondolkodás. A PMG projektje nemcsak üzleti, hanem erkölcsi bukás is lett – és most már jogi következményei is vannak. Akár bűnösnek találják Conwayt, akár nem, a multi-klub modellje végérvényesen megbukott abban a formában, ahogy ők próbálták működtetni.