Hannibal a kapuk előtt #21

Egy sorozat a berobbanóban lévő tinédzserekről, akik meghódíthatják az egész világot a bennük rejlő potenciál alapján. A huszonegyedik rész főhőse: Antonio Cordero, a Málaga CF technikás szélsője.

Antonio José Cordero Campillo az andalúziai Cádiz tartományban, Jerez de la Fronterában született 2006 novemberében. Mielőtt a malagueñó klubhoz érkezett volna, előtte megfordult a Cádiz CF, a Sevilla FC és a Real Betis ifjúsági csapataiban is, ahol szintén remekelt, miután szülőhelyén, Jerezben, az Escuela Jerez Alternativa nevű iskolában tette meg első lépéseit a labdarúgás világában. Végül tizenöt esztendősen került a Málaga CF utánpótlásába, ahol rohamléptékben haladt előrefelé a korosztályos együttesekben. Azonban eközben a család támogatása révén az iskolát sem hanyagolja el, sőt édesapja szerint a fia

„nagyon felelősségteljes, vigyáz magára egészségügyileg is és a tanulmányait sem hagyja félre. Otthon már korán belé neveltük, hogy az értékeket a helyén kell kezelje, és hogy fontos az áldozatvállalás, ha nagy célokat akar elérni. A családban mindannyian elkötelezettek vagyunk mellette, hogy beteljesítse az álmát. Azonban azt is tudja, hogy ha a futballban nem tudja megállni a helyét vagy nem érzi jól magát, akkor a tanulás révén mindig lesz más választása is.”

Ám egyelőre nyugodtan koncentrálhat a futballra, mert elég jól alakulnak a dolgai. Miközben 2022 októberében aláírta az első profi szerződését, rögvest utána a felnőtt kerettel kezdett edzeni.  Végül 2023 januárjában a Copa del Reyben, majd februárban a Primera Federációnban is bemutatkozhatott. Ő lett a klub történetének negyedik legfiatalabb debütánsa, azonban az első góljára várni kellett 2024 nyaráig, de ezt végül aligha bánta. Ugyanis a harmadosztályból való feljutásért vívott rájátszás fináléjának második, hosszabbításig menő mérkőzésén a Gimnàstic de Tarragona ellen a 121. percben volt eredményes, felnőtt karrierje első találatát jegyezve.

„A rájátszásban egyetlen meccset sem játszottam. Aztán az edző behívott tarragonai meccs előtt, azt mondta, hogy legyek készenlétben, elvisznek a meccsre. Egy csapattársam azt mondta nekem a meccs előtt, hogy azt álmodta, hogy én fogom lőni a feljutást jelentő gólt, egy másik pedig a hosszabbítás félidejében jegyezte ezt meg. Hihetetlen volt.”

Ennek okán idén már a LaLiga 2 újoncaként erősíti a „Blanquiazules” csapatát és magasabb szinten is bizonyítja, hogy esetében minden adott, hogy egy támadásban kiemelkedő szinten hozzon záros határidőn belül. A gyorsulása, a sebessége extra, miközben a labdakezelés és a cselezés tekintetben is korosztálya egyik legjobbja. A döntéshozatalok során még persze közel sem tökéletes, de ezt aligha lehet elvárni tőle ilyen fiatalon. Képes helyzetet teremteni önmagának és a társainak is, ami hozzájárul, hogy csupán a jelenlétével hátassal bír lenni az ellenfél védelmére. A beindulásaira mozdulnak a bekkek, mert ha megkapja a labdát, akkor 0,14 NPxG/sh minőségű lövésekkel veszi célba a kaput, ami egy szélső esetében egészen imponáló mutató. Ebből is adódik, hogy a kísérletei 45%-a kaput talál, s bár egyelőre a gólokkal még adós, már csak a várható számaihoz képest is – három találat 4,02 xG –, de így is veszélyforrásként lehet őt emlegetni. A kilencvenperces bontás 3,12 cselkísérlete egészen bizalomgerjesztő mutató, főleg annak fényében, hogy 56%-os a hatékonysága, míg a rávezetések tekintetében ez a szám 5,31/90 és 64% a sikeressége. Ezekkel bátran állítható, hogy úgy tudja bontani a spanyol másodosztály védelmeit, hogy az az élvonalban is meg fogja állni a helyt szükség esetén. A már emlegetett beindulások és keresztbe mozgások révén 2,12 alkalommal kap progresszív labdákat meccsenként, ami szintén jól mutatja, hogy a támadásban nem kifejezetten erős együttes mennyire támaszkodik Cordero képességeire – David Larrubia mellett.

A gyengeségeinek sorát a passzjátékával kell kezdeni, ahol meg van az esély a fejlődésre, de ahhoz egyértelműen időre és tapasztalatra lesz szüksége. A pillanatnyi állapot, hogy kilencven percre lebontva 18 átadása van áltagosan 80%-os hatékonysággal az leginkább azért problémás, mert többször akarja ő befejezni a lehetőségeket, minthogy másnak ziccert alakítson ki. Ez részben a málagaiak játékából is adódik, mert a kiugratások során kevesen kísérik az akciókat, s előszeretettel tör kapura, így nincsenek is egyszerű helyzetben a társak. Viszont ha jönnek vele akkor sem mindig passzol, vagy ha igen, akkor nem a jó ütemben, nem a jó ívben, vagy épp nem a jó embernek. Ez a döntéshozatali probléma jelentkezik a meccsenkénti 0,87 boxon belülre juttatott pontos átadáson és a 0,07 várható assziszton is. Már csak azért is, mert egy szinttel alacsonyabban 2,04/90 és 0,15/90 voltak ugyanezek a mutatói, ahol egy sokkal támadóbb szellemű együttesben játszott, s kevesebb nyomás helyeződött rá, mint kulcsemberre.

A labda nélküli játékban leginkább a hozzáállása az, ami pozitív, mert beleveti magát a védekező párharcokban, megpróbálkozik a nyomásgyakorlásokkal, a szerelésekkel és a passzok lefülelésével is. A hatékonysága sehol sem igazán magas, azonban ennek ellenére azt lehet elmondani róla, hogy ilyen téren is szép jövő állhat előtte, ha hasonlóan aktív marad. Ugyanis a tapasztalat ezek terén is sokat segíthet, s ha a fizikalitása is javul még egy kicsit, akkor kevésbé lehet majd elnyomni őt a versenyfutások során.

Mindent egybevetve az alapok nagyon jók, amikre lehet építeni, csak egy minőségibb, offenzívabb környezetre kellene váltani a málagai kissé túlzottan is defenzív játékot. Az rendben van, hogy az átmenetek során most megtanulhat megannyi apróságot, de egy domináns futballt játszó együttesben sokkal szebb reményei lehetnek a jövőben. Persze ehhez jól kell csapatot választania majd a nyáron, mikor lejár a szerződése. Ez különösképpen előnyös helyzetet tud teremteni esetében, mert ő dönthet, hogy merre tovább és egy a fiatalokra építő, támadófutballt preferáló csapatban kinőheti magát Cordero.