Hannibal a kapuk előtt #11
Egy sorozat a berobbanóban lévő tinédzserekről, akik meghódíthatják az egész világot a bennük rejlő potenciál alapján. A tizenegyedik rész főhőse: Benjamin Cremaschi, az Inter Miami hercege.
Benjamin Cremaschi argentin-amerikai kettős állampolgár, hiszen édesapja profi férfi rögbijátékos volt, aki Floridában találta meg a szerelmet, majd ott is telepedett le. A fiú ennek ellenére már a labdarúgást választotta és úgy nőtt fel saját udvarán rúgta a labdát arról álmodozva, hogy egyszer ő is olyan jó lesz, mint egy bizonyos Lionel Messi. Az első klubja a helyi kötődésű Weston FC volt, ahol rövid időn belül lenyűgözte az edzőket technikai képességeivel, látásmódjával és munkamoráljával. Tinédzser évei elejétől kezdve a klub legnagyobb potenciállal bíró tehetségeként volt számon tartva, melyet remekül demonstrál, hogy a vezérletével elhódították a 2021-es MLS NEXT Cup bajnoki címét, s ő maga a torna legjobb játékosának járó Aranylabda-díjat is elnyerte.
Ezt követően csatlakozott az Inter Miami CF akadémiájához, ám nem tartott sokáig, hogy kiharcolja magának a felnőttek közt szereplés jogát. 2022 augusztusában debütált az első csapatban, ahol aztán folyamatosan meg tudta magának teremteni a lehetőséget, hogy újra és újra esélyt kapjon. Mindezt annak köszönhette, hogy tinédzser létére érettsége és nyomáskezelő képessége kiemelte őt sok idősebb csapattársa közül, akiken sokkal inkább érződött, hogy igazi vezéregyéniségeket nélkülöző keretben szerepelnek. Mindeközben az Egyesült Államok minden megtett azért, hogy ne csak utánpótlás-válogatott szinten válassza őket az ifjú tehetség, hanem felnőtt szinten is, ami egyelőre úgy tűnik összejön nekik Argentína nagy bánatára, mert 2023 szeptemberében már Gregg Berhalter csapatában is pályára léphetett címeres mezben.
A korosztályos együttesekben gyakran láthattuk Cremaschit nagyon magasra tolva játszani, olykor szinte második csatárként szerepelt, de a tízes posztnál hátrébb ritkán kapott szerepet. Ezzel szemben a felnőttek közt inkább középső középpályásként játszik, box-to-box szerepkörben, de előfordult már, hogy a számára talán komfortosabb szélső játékmesterként vagy hagyományos tízes poszton kapott lehetőséget. Ez hatalmas különbséget tud szülni esetében, ami a statisztikai mutatóit erősen befolyásolja. Ugyanis felnőtt szinten inkább arra használják, hogy a labdát feljebb juttassa a pályán a briliáns labdabiztosságával, és nagyon meggyőző progresszív átadásai révén (feljebb a képen). Meglepően hatékony a vonalakat áttörő passzok tekintetében, főleg akkor, ha nagy távolságba kell eljuttatni a játékszert. Amikor viszont a kapuhoz közelebb játszhat és kijöhet belőle az a kreatív-kombinatív stílus, amit az utánpótlásban nyújtott, akkor a kialakított helyzetek, a boxon belülre juttatott átadásai és a kulcspasszai azok, amiket érdemes figyelni, mert élményszámba mennek, bár ez egyre kevesebb esetben adatik meg neki a barcelonai különítmény mellett.
Azután, hogy Messi megérkezett Miamiba, még inkább megindultak az összehasonlítások Cremaschi és az argentin aranylabdás közt. Ez abban a tekintetben nagyon furcsa lehet, hogy a fiatal középpályás nem azon az elven hasonlít a veterán játékosra, mint előtte lévő több száz „következő Messi” elnevezést megkapó tehetség. Ugyanis az amerikai nem fog a védelmen keresztül cikázni, szédületes cselezés révén, mint tette azt Messi fiatalon, sokkal inkább hasonlít az előző évek Messijére, aki mindig jól helyezkedik, hogy megtalálják a társak, remekül ossza ki a passzokat a támadóharmadban, s olykor a kapu elé is megérkezik, ahol nem sokszor téveszti el a kaput. Cremaschi már több interjú során is bevallotta, hogy sokat tanul a világbajnok stílusának megfigyeléséből és a vele való edzésekből is, ahol gyakran beszélgetnek arról, hogy mit és hogyan kellene jobban csináljon. Ez amennyire jól hangzik elsőre, annyira problémás is tud lenni, mert miután az argentin beilleszkedett és már csapatkapitány is lett, így Cremaschi könnyen a kispadra szorulhat, ha túlzottan hasonló dolgokat tud adni a csapatnak, mint idolja.
Azonban az ifjú amerikai szerencsére sokoldalúbb annál, hogy ennyire könnyű legyen őt a kezdőből kiszorítani. Taktikai érettsége és fizikalitása remekül kiegészíti Messit és Busquetset, aki a korukból adódóan már nem képes annyi kemény munkára, mint Cremaschi. Egy mélyebben szereplő nyolcasként nagyon jól integrálható a két veterán mellé, hogy az argentin válogatottban látható Rodrigo De Paulhoz hasonló szerepet magára vállalva „aládolgozzon” a nagynevű sztároknak. Ugyan nem a leggyorsabb, de rendelkezik a megfelelő szívóssággal és keménységgel ahhoz, hogy megbontsa az ellenfél presszingjét és támadásba lendüljön, vagy passzaival megalapozzon egy támadófázist. Már csak azért is, mert Cremaschi védekezése kellően magas szintet képvisel már most is. Ezt persze nem lehet európai viszonylatban vizsgálni, mert az MLS abszolút nem a védekezésről szól, de a fiatal játékos nagyon bátran megy bele a párharcokba, sőt elég jó hatékonysággal meg is nyeri azokat. A saját harmadán belül olyan mennyiségű csatát vív a labdáért, mint amivel csak védők vetekedhetnek, s ugyanez igaz a sikerességére is (fentebb a képen).
Idén egyelőre keveset láttunk a 19 esztendős játékost egy lágyéksérülés miatt, de ennek ellenére nagyon is bízhatnak benne az Inter Miami szurkolói, mert a középpályán lévő riválisai nem nyújtottak túl sok extrát. Így rá várhat a feladat a szezon folytatásában, hogy stabilitást hozzon a centrális területekre, mert anélkül még a barcelonai különítmény zsenialitása sem biztos, hogy elégséges lesz ahhoz, hogy felüljön a csapat az MLS trónjára. Ami pedig a jövőjét illeti, ha sikerül visszatérnie a előző idényben látottakhoz, akkor már szinte biztosra vehető, hogy lesz rá érdeklődés valamely magasan jegyzett bajnokságból. Elsőre talán nem lenne okos egy topligás együttes, sokkal jobban illene hozzá egy belga vagy holland élcsapat, ahol megalapozza a folytatást, ami akár az elitbe is elviheti Cremaschit.